Tompa háromszög

Ha valami érthetetlen okból az én mobilomat is lenyomozná az NSA, helyváltoztatásaim egy háromszöget adnának ki. A bölcsőde, a homokozó és az intézet lennének a csúcsai. A képzeletbeli síkidom nagyon is valós határaira a babakocsiból kiemelkedő, fenyegető mutatóujj figyelmeztet. Ellentmondást nem tűrően mutat a három szög egyike felé. A homokozót saccolom a legtompábbnak. Ide akkor is be kell térni, ha esik az eső, a gazdátlan lapátok között csak galambok kapirgálnak, a kacér kőszobor pedig már inkább a másik mellét is kőtógájába rejtené. Most, hogy egész hétvégéket képes végigpislákolni az április nap, hirtelen bugyira vetkőzött gyerekek árasztják el az újra megnyitott csap környékét. Vilmácska, aki hónapok óta akkurátusan, és teljesen hiába nyomkodja ugyanezt a zöld fémgombot, kicsit megszédül az új perspektívától. A legszívesebben megráznám e sápadt gyerekek szüleit, hogy azonnal szűnjön meg ez a hamis bacchanália. Ehelyett engedelmesen lehajolok, és felhajtom a kordnadrág szárát, amely este hétig ólomnehézzé fog ázni.