Dr. Spock

Dr. Spock gyermekgongozásról szóló munkája idegesen elvörösödik, már-már visszanyeri a hetvenes évek óta elvesztett élénkpiros színét. Mielőtt tiltakozása jeléül a mélybe vetné magát, a nagymama előzékenyen leemeli a polcról, és felüti a korai eperfogyasztásról szóló részt. Ceruzával van aláhúzva a lesújtó ítélet. Az eper megáll a levegőben, Vilmácska hiába tátog, a Carnet de santé borítóján is feleslegesen kalimpál a mackófigura: a színes étkezési diagram olyannyira komplex, hogy bármikor bele lehet kötni. Tekintve, hogy igazából nyálkendőnk sincs, a nedves hajlatokat fürdés után nem törölgetjük pelenkanyaggal, a teának nevezett rejtélyes főzetet ki sem próbáltuk, nyugodtan megkockáztathatom, hogy a cumisüveget sem sterilizáljuk. Úgy érzem magam, mint egy hitében közepesen biztos albigens, aki a máglyára menet még felemleget néhány újszerű hittételt, remélve, hogy legalább egy részük működni fog.