Még!

B12 vitaminnal dúsított, rózsaszín szemcsepp pereg a szememből. Egy szívfacsaró happy end illene ezekhez a málnaszörp-könnyekhez. Vagyis inkább ápi end, ahogy itt mondják. Pomme de reinette et pomme d'api. D’api, d’api rouge. Ez már egy francia mondóka, amelyben szintén van ápi, de sosem ér megható véget, mert, amikor elhallgatna, Vilmácska cérnahangon felkiált: Encore!, és újra rányom a zenélő könyv sarkában található chipre. E kiadványnak hála, napok óta a helyi bölcsődések obskurus zenei örökségével ismerkedünk. Ha Vilmácska felismeri valamelyiket (pl. azt amelyikből kiderül, hogy a teknőscsaládnak esélye sincs utolérni a patkányokat), lelkesen forgatja a kézfejét, vagy merev törzzsel jobbbra-balra billeg, mint a megboldogult Ian Curtis (Joy Division). Csalni nem ér. Ha az édesanyja más szöveggel énekli a Frère Jacques-öt, néhány multifunkcionális Encore!-ral bírja jobb belátásra. A zene nyelve a francia. Ezért már érdemes néhány rózsaszín könnycseppet hullajtani.