Todos son buenos

Vilmácska hamiskásan elmosolyodik, majd fennhangon sorolni kezdi, hogy ki a rossz közülünk. A botrányos bejelentések keltette döbbenet szemmel láthatólag szórakoztatja, végül mégis megkönyörül rajtunk. - Todos son buenos - mondja cérnahangon, és szertartásosan széttárja tulipánszirmokra emlékeztető tenyérkéit. Mindenki jó: nagyi, Sanyi papa, tía Dóra, Barna, Molly kutya, de talán még az a pocakos hegedűs is, aki a svédasztal romjai fölött szívesen elhúzza neki a "kis kece lányomat". Így mulat egy messzibe szakadt magyar asszony Egerben: alig észrevehetően ringatózik a teste, csak tágra nyílt szemén látszik, hogy felismerte a rég nem hallott, édesbús melódiát.