Csak a szél

Vilmácska csak a hálószoba falán lógó, XVIII. századi elefántcsont Krisztuson lepődött meg kicsit. A megszámlálhatatlan rokon fényképeit - beleértve az egykori kutyákat és macskákat - kifejezetten mulattatónak találja. Nem mindenkinek adatik meg, hogy ugyanazon a tágas teraszon pancsoljon, mint egykor az édesanyja. Nem meglepő, hogy otthon érzi magát. A nagypapa pont egyidős velem, talán ezért van, hogy folyton elkerüljük egymást. Darío szerint a ház beszél, de szerintem csak a cierzo rázza az ablaktáblákat.

Megjegyzések