Esik a nap

Vilmácska vészterhes kijelentése azt jelenti, hogy szép idő van. Nem esik, de kihűlt csillagok sem potyognak az égből. Bár van valami apokaliptikus a jól összeszokott ikerpár termeszeket idéző, néma eltökéltségében. Módszeresen ürítik ki a feneketlen faládát, ahol immár mindketten kényelmesen elférnének. A nappali padlóját színes játékok borítják, mint egy ördögi leltár hátborzongató kellékei. Szeretetteljes mosollyal iszom az almalevet, rágcsálom a mélyhűtött almás pitét. Egy vasárnapi uzsonna még nem a világ vége. A Damienre emlékeztető kislány, aki kezét cséphadaróként használja, nem a gonosz megtestesülése, csak éppen fülgyulladással küszködik. Vilma egy két évvel idősebb fiút próbál labdával fejbe találni, és jó párszor sikerül is neki. Mondom is neki, hogy ne, ne, ami igazából azt jelenti, bravó, csak így tovább. Az almalé veszettül fogy, a rollerért folytatott harc győztese diadalmasan gördül végig a hosszú előszobán. A kormány két oldalán síró gyermekek csüngenek. Azt hiszem, gyakrabban kellene összejönnünk.