Quartier de l’Horloge 2

A rejtélyes funkciójú szomszéd épület üvegteteje alá egy csokor színes léggömb szorult a múlt hét végén. A kedélyes társaság napról napra lejjebb süllyedt, tegnap pedig végleg eltűnt a színről, mint a spanyol válogatott a vb-mezőnyből. A lufikba ugyan több küzdőszellem szorult, végül mégis feladták a kerület felvidítására indított, vakmerő kísérletet. Vilmácska mindkét kudarc felett könnyedén átsiklik. A maga elé köpött, vörös paradicsompép püfölésével korántsem a Roja iránti dühét akarja kifejezni (titokban szerintem úgyis a franciáknak drukkol). Egyszerűen csak fáradt a Quartier de l’Horloge-ban töltött nehéz nap után. Állítólag kezdi „kinyilvánítani az akaratát”, „nem hagyja magát”, ami bölcsődei virágnyelven azt jelentheti: nem bírnak vele. Ők sem. Vilmácska minden délután tapsol, amikor a Quartier bugyraiból kigördül a fényre. A platinaszőke gondozónők feltehetőleg ugyanezt teszik.