Ősz

Egyre több száraz falevél sodródik a Sagasta sétányon. Vilmácska egyenként próbálja megállítani őket, de az idővel ő sem boldogul. Összeszedhet akármennyit, a tavaszi, a nyári fákról már nem sokat mondanak. Hiába olvasom újra az elmúlt év posztjait, idegenül zörögnek, szétmállanak a tenyeremben. Annyi minden történt, amiről szót sem ejtenek, mások talán meg sem történtek. Vagy legalábbis nem velem, vagy azzal a fürtös kislánnyal, aki az alkonyi fényben olyan magabiztosan bandukol a Corte Inglés irányába.