Regan

Mióta önállóan közlekedik, Vilma néha kifejezetten az Ördögűző Reganjét idézi. Gonoszul összevonja a szemöldökét, és minden ok nélkül ablakrepesztő sikolyokat hallat. Olykor a fejét is fájdalmasan hátraveti, teste meggörbül, de egyelőre nem jön le hídban a lépcsőn, mint a rossz befolyás alá került amerikai tinédzser. Hányni is csak diszkréten szokott, repülőutak után, a busz vagy a taxi meghitt légkörében, kizárólag rám. Én vagyok a kiválasztott, a botcsinálta Karras atya, aki latin és arameus helyett, egy félig holt nyelven prédikálok neki. Többnyire hiába. Tegnap például kis híján úgy végeztem, mint a sportos ördögűző: egy jókora távirányítóval esett nekem. Vilmácska ugyanis verekszik, és nem mindig a legszabályosabb módon. Merrin atyával mindennap bölcsődekezdésért fohászkodunk. Egy francia "je ne suis pas d'accord" minden varázsigénknél többet ér.